A koronavírus tünetei akár hónapokig fennmaradhatnak. A vírus károsíthatja a tüdőt, a szívet és az agyat, ami növeli a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát. Az elhúzódó koronavírus tünetek az idősebbeknél és a súlyos betegségben szenvedőknél gyakoribbak, de a fiatal, egyébként egészséges emberek is még hetekig-hónapokig rosszul érezhetik magukat a fertőzés után.
Enyhe vagy közepes lefolyású betegség után jelentkező tünetek
Még az enyhe lefolyású koronavírus is az esetek 20%-ban tartós és súlyos tüneteket okoz a felépülés után. Ezek a fiataloknál és/vagy a más alapbetegségben nem rendelkezőknél is jelentkezhetnek, és hetekig vagy akár hónapokig tarthatnak. A leggyakoribb ilyen panaszok a következők:
- Krónikus fáradtság szindróma – Rendkívüli fáradtság, ami fizikai vagy szellemi terhelésre súlyosbodik, de a pihenéssel nem javul.
- izomgyengeség
- hőemelkedés
- koncentrációs zavar, memória problémák
- hangulatingadozások, szorongás, poszttraumás stressz szindróma (PTSD)
- alvászavar
- fejfájás
- hasmenés, hányás
- fennmaradó íz-és szagvesztés
- torokfájás, nyelési nehézség
- légszomj, mellkasi fájdalom, szívdobogás
- újonnan jelentkező cukorbetegség vagy magas vérnyomás
Nem csak a súlyos Covid okozhat szervkárosodást!
A koronavírusos betegek kb. 15%-ánál súlyos tünetek jelentkeznek, és a betegség elhúzódó. Ilyenkor magasabb a súlyos szövődmények, a koronavírus okozta szervkárosodások kockázata is.
A koronavírus által érintett szervek a következők lehetnek:
- Tüdő – A koronavírussal gyakran jelentkező tüdőgyulladás típusa tartós károsodást, tüdőfibrózist okozhat a tüdő apró légzsákjaiban. Tünete a nehézlégzés és az elhúzódó, száraz köhögés. Az így létrejött hegszövet hosszú távú légzési problémákhoz vezethet.
- Szív – A koronavírussal kórházba kerültek 20-30%-ánál a betegség szívizomgyulladást okoz. Ez a szív tartós károsodáshoz vezethet még azoknál is, akik a betegségnek csak enyhe tüneteit tapasztalták. Növelheti a szívelégtelenség és más szívbetegségek kockázatát a jövőben.
- Idegrendszer – A koronavírus még fiataloknál is okozhat stroke-ot, görcsrohamokat és Guillain-Barre-szindrómát, mely állapot ideiglenes bénulást okoz. A koronavírusból felépülőknél gyakoriak az olyan utólag jelentkező neurológiai tünetek mint a szédülés, idegfájdalom és tudatzavar. Emellett a Covid-19 növeli a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is.
Azoknál a betegeknél, akiknek lélegeztetőgépre volt szükségük, további problémák is jelentkezhetnek:
- az ajkak, nyelv és torok sérülése
- hangszálsérülés
- hypoxia (oxigénhiányos állapot)
- hipotenzió (alacsony vérnyomás)
- szívritmuszavar
- tüdőösszeomlás
Mindezek miatt a kórházból kikerülő koronavírus betegeknek folyamatos rehabilitációra van szükségük a gyógyuláshoz.
Vérrögképződés és érproblémák
A koronavírus a vérsejteket tömörülését okozhatja, így azok nagyobb valószínűséggel alakulnak vérrögökké. Míg a nagyobb vérrögök szívrohamot és stroke-ot okozhatnak, a koronavírus által okozott szívkárosodások nagy részéért vélhetően azok az apró vérrögök felelősek, melyek blokkolják a szívizom apró ereit (kapillárisait).
A vérrögök által érintett egyéb testrészek közé tartozik a tüdő, a lábak, a máj és a vesék. A koronavírus emellett gyengíti az ereket és azok szivárgást, ezzel a máj és a vesék hosszan tartó problémáját okozhatja.
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb koronavírusos beteg viszonylag gyorsan felépül. Azonban a COVID-19 hosszú távú potenciális veszélyei még fontosabbá teszik a betegség terjedésének megakadályozását az olyan óvintézkedések betartásával, mint a maszkviselés, a tömeg elkerülése, a kezek tisztán tartása és – ha már elérhetővé válik – a védőoltás igénybevétele.